Galloway

• A klasszikus brit húsmarhafajták kialakulása
• A galloway fajta kialakulásának története
• A galloway fajta magyarországi tenyésztése
• A galloway fajta jellemzői
• Miért a galloway?
• Hazai trendek
• Tisztavérű tenyésztés vagy árutermelés

A klasszikus brit húsmarhafajták kialakulása

Az ipari forradalom előtt mind az állattartásban, mind a feldolgozásban kezdetleges technológiákat alkalmaztak. A városok népessége az ipari forradalom beköszönte után robbanásszerűen megnőtt, a húskészítmények zöme is frissen vagy a legegyszerűbb tartósítási eljárásokkal (pl.: szárítás, füstölés, sózás) került a piacra.

Az ipari forradalom által generált változások a társadalomban, és a gazdaságban egyaránt jelentősek voltak. Újfajta munkaerő igény jelentkezett, mely nagy tömegeket szippantott a vidék irányából a nagyvárosok felé, ahol az emberek az élelmiszer szükségleteiket termelés helyett vásárlással elégítették ki. A feldolgozó ipar fejlődése, az új tartósítási eljárások létrejötte a konzervipar kialakulásához és fejlődéséhez is hozzájárult.

A vasúthálózat és a gőzhajók biztosították az élelmiszer nagyobb távolságba történő elszállítását.

Ezzel párhuzamosan megindult az állattenyésztés hihetetlenül nagy fejlődése is. A haszonállat fajok rengeteg új fajtával gyarapodtak. A brit fajták esetében ez köszönhető annak is, hogy a birodalom fenntartásához és terjeszkedéséhez nagyszámú és jó minőségű lóállományra volt szükség, melynek gyarapításához a tenyésztési eljárásokban járatos emberekre volt szükség a hadseregben, akik szolgálatuk végeztével a megszerzett tudásanyagot az anyabirodalomba visszatérve szinte valamennyi haszonállatfaj esetén hasznosítani tudták.

A marhatartásban is komoly változások mentek végbe. A magasabb szintű termeléshez a korábbi primitív fajták nem voltak alkalmasak, ezért új fajták kitenyésztése indult meg, amelyekkel lehetségessé vált a megnövekedett marhahús iránti igény kielégítése.

A galloway fajta kialakulásának története

A középkori írók műveiben található említések néhány dologban különböznek, de három fontos pontban megegyeznek a fajta eredetét illetően. Az egyik legősibb húsmarha fajta, nevét valószínűleg a Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta (a hely nevét is innen kapta, a hely neve: Galloway provincia).

Valószínűleg a fajta eredete visszavezethető Skócia vikingek általi megszállására, ekkor kerülhetett be a fajta őse Gallowaybe. Az ezen a vidéken élő szarvasmarhák a sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan egyedek voltak, melyek évszázadokon át névtelenül rótták a vidéket – csak úgy emlegették őket, mint Galloway fekete szarvasmarhái. A vidék éghajlatára rendkívül barátságtalan időjárás volt jellemző: erős parti szél, párás, nyirkos, hideg idő, domborzata: gránit dombok, hangaszerű hegyvonulatok közt meghúzódó termékeny völgyek – ilyen körülményekhez alkalmazkodva alakult ki a galloway fajta.

Bár sokat írtak a történészek a brit szarvasmarhákról, a XVIII. század közepe óta azonban az azt közvetlenül megelőző időszakról, szinte semmilyen adat sincs. Ortelius történész szavait idézve 1573-ban: „Carrick-ban (akkori Galloway része) vannak ökrök, melyek mérete nagy, húsa puha, édes és lédús.”

A galloway szarvasmarha tenyésztése fontossá vált a Skót-Szász periódusban és a galloway tenyésztők is örömüket lelték a sajt és az irha kivitelében. Később tekintélyes létszámú szarvasmarhát adtak el angol gazdáknak, akik a smithfield-i piacon értékesítették őket, gyepen történő hízlalásuk után.

1851-ben tűz ütött ki a Highland Mezőgazdasági Múzeumban, Edingburh-ban, amely során megsemmisült az összes addigi feljegyzés a gallowayek származási adatait illetően. 14 évvel később, 1862-ben megjelent a „Polled Herd Book”, amely tartalmazta a Galloway, az Aberdeen és az Angus fajta adatait is.

Az első galloway 1862-1877 között került be az Aberdeen Angus Törzskönyvbe. 1878-ban megalakult a Galloway Szarvasmarhát Tenyésztők Szövetsége és saját törzskönyvet alapítottak.

William McCombie (úttörő, skót, angus és rövidszarvú tenyésztő) szavait idézve: „A galloway kétségtelenül sok, nagyszerű képességgel rendelkezik. Páratlan a szegényes adottságú vidékeken, mint amilyen a mi Aberdeenünk, ahol nem is tudna más megélni. Nincs is más fajta, mely többet érne egy fontjánál az első osztályú gallowaynek.”

Leggyakoribb színei a következők:

• fekete (mahagóni színű szőrvégekkel),
• dun (sötétbarna),
• fehér (fekete pigmentfoltokkal, fekete fülekkel, szájjal és lábakkal),
• belted (fehér övvel).

The Mochrum Herd 1923 (forrás: www.beltedgalloways.co.uk)

Öves galloway:
Bár nincs írásos bizonyíték, amely alátámasztja a feltételezést, de azt gondolják, hogy a holland lakenvelder fajta az, amely az öves mintáját és jó tejelő képességét adja.

Évszázadokon keresztül Skóciában fejték. Erős szelekciós nyomásnak volt kitéve az öves minta rögzítése érdekében. A fajta XVII – XVIII. században került be a Skócia és Német-Alföld között folytatott kereskedelem révén.

Wheelwright Glenzier B.1956, Royal Show Champion 1962 and 1963, Royal Highland Show Champion 1963
(forrás: www.beltedgalloways.co.uk)

Fehér galloway:
A galloway fajta legújabb színváltozata. A Bishir család 1912-ben kezdete meg a fehér szőrű egyedek szelekcióját. Az első fehér gallowayt 1970-ben regisztrálták az USA-ban, 1981-ben Angliában, 1990-ben Kanadában, 1994-ben Új-Zélandon.

Ezen színváltozatát Skóciában nem fogadták be a galloway törzskönyvbe.

A galloway fajta magyarországi tenyésztése

Magyarországra 1998-ban, németországi importból került be az első 12 galloway tenyészüsző, amelyet további tenyészállat embrió, sperma import követett Kanadából, Angliából, Németországból és Csehországból.

Jelenleg 300 körüli anyatehén állomány található hazánkban.

Magyarországon túlnyomó részt a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Meghatározó vonalak

	DIAMOND B GALAXY
	DIAMOND B COCA-COLA
	DIAMOND B DESERT STORM
	TRAMP
	KLAUS LANDGRAF
http://www.trappergallowayranch.com/	GLOBE TITAN
	SAINTHILLS ENTERPRISE
http://www.galloway.ca/#!ai-sire-list/coej	HIDE-A-WAY HILLMAJOR RED
http://www.absglobal.com/Websites/absglobal/images/ABS%20Global%20Home/Australia/Beef/2014-15_Directory/BLACKCRAIG_KODIAC.pdf	BLACKCRAIG KODIAC
http://www.absglobal.com/Websites/absglobal/images/ABS%20Global%20Home/Australia/Beef/2014-15_Directory/CAIRNSMORE_FERGUS.pdf	CAIRNSMORE FERGUS
	RICHIE DE HFK 12744
	OLIVE S

A galloway fajta jellemzői

A galloway az extenzív, úgynevezett robosztus húsmarhafajták közé sorolható. Kis, maximum közepes testnagyságúnak tekinthető, genetikailag szarvtalan. A természeti körülményekkel szembeni nagyfokú tűrőképesség, a legelő és takarmányozási feltételekkel szembeni igénytelenség jellemzi. Alkalmas a természeti táj ökológiai potenciáljának megerősítésére. Kitűnő ellenálló képességű, éven át szabadban tartható.

A fajta előnyös tulajdonságai, használhatóság:
Kettős rétegű bundájuk, középhosszúságú első és sűrű alsó szőrzetük a legkedvezőtlenebb éghajlati viszonyok mellett is elegendő védelmet nyújt és így egyformán tűri a hideget, szárazságot, esőt vagy havat.
Az igénytelenség és edzettségi állapot révén különös jelentőségük van a természeti környezet megóvásában, leharapják a kákát, kórót, a fenyért és egyéb bozótot. A növényzet kímélő és a fokozatos lerágása révén elősegítik a növényzet fajtaszaporodását.
A nedvesebb, ingoványosabb területeken, a gyepen alig tesznek kárt taposásukkal, mert testtömegükhöz és testmagasságukhoz képest a csülök felülete nagy. Utólegeltetésre vagy másfajú állatokkal (például lovakkal) való együttlegeltetésre is alkalmasak.
A hústermelésük közepes, takarmányhasznosításuk kitűnő, a hús minősége az intermuszkuláris zsír arányos beágyazódásával jó márványozottságot, rendkívüli ízletességet garantál. A fajta kitűnő példája lehet a környezetvédelmi, természetmegőrző szerepet is szolgáló tenyésztés és hústermelés harmonizált megvalósulásának.

William Yoratt (angol kutató, tudós, állatorvos, történész és író a szarvasmarhákról, az 1800-as évek elején) szavait idézve: „A galloway marhák általában nagyon tanulékonyak.”

Miért a galloway?

•  Termékenység:
  A galloway bikák rendkívül termékenyek a többi fajta bikáival szemben.
• Könnyű ellés:
  A galloway fajta 95,5%-os választási százalékkal rendelkezik. A borjú rendkívül ellenálló már születéskor. Csak az élő leválasztott borjúnál lehet profitra számítani.
• Anyai tulajdonságok:
  Nagyon jó borjúnevelő képességgel jellemezhetőek, kiváló minőségű a tejük és óvják borjaikat.
  Épület nélkül tarthatóak egész éven át, jól tűrik kettős rétegű bundájuknak köszönhetően a kedvezőtlen éghajlati viszonyokat is.
• Legelő kímélés:
  Erősen ázott, lejtős területeket is kíméletesen lehet velük legeltetni. Testnagyságukhoz képest széles patáik a más fajták által okozott 10%-os taposással szemben csupán 1%-os kárt okoznak.
• Legelő hasznosítás:
  A teljes legelőt lelegelik, a fűféléket, a sást, a gyomot, a csalánt és a zsenge bogáncsot is elfogyasztják.
• Magas minőségű hús:
  Rendkívül ízletes, sovány, márványozott húsminőség jellemzi, valamint sokszor 73%-os húskihozatal, mellyel nemzetközi viszonylatban is carcass versenyek győztese. A fajta átlagra a 60% fölötti húskihozatal a jellemző.
• Kiváló minőségű, egészséges húsmarha:
  Az extenzív körülmények között tartott marhák húsának magas a linolsav-tartalma, amelyet az emberi szervezet nem tud megtermelni, ezért mesterségesen kell az étrendbe felvenni. A linolsav csökkenti a veszélyes típusú LDE-koleszterin szintet, megakadályozza a trombózist és védi a koszorúereket. Kanadai kutatásokban kimutatták, hogy magas az esszenciális zsírsavak, omega-6 (linolsav) és az omega-3 (linolénsav) tartalma, ezek egymáshoz viszonyított aránya 3:1.

Világszerte több, mint 250 húsmarha fajta létezik, Magyarországon 20 körüli húsmarha fajta található, de ebből 6 – 8 a hazai húsmarhatartásban és marhahús előállításban meghatározó.

A tartási rendszerhez illeszkedő fajta - vagy azok keresztezése - valamint egy meghatározott tenyésztési program választása alapvetően meghatározza a hatékonyságot és a jövedelmezőséget.

A fajták értékmérő tulajdonságait 3 fő csoportba soroljuk:

• reprodukciós, szaporasággal,
• produkciós, növekedéssel,
• produktum, vágóértékkel összefüggű tulajdonságok,

amelyeknek egymáshoz viszonyított gazdasági értéke 10 : 2 : 1.

A hústermelést tekintve minden feltételnek eleget tevő húsmarhafajta nincsen, a különböző fajtáknak az árutermelést szolgáló tenyésztési programban más-más szerepük van.

A jövedelmezőség szempontjából meghatározó, hogy a tartási rendszerhez megfelelő, jól illeszkedő fajtát válasszunk.

Fajtaválasztásnál fontos tényezők a hatékonyság és jövedelmezőség szempontjából:

• értékmérő tulajdonságok: reprodukciós : produkciós : produktum
• tartási körülmények
• takarmányigény, termelési költség
• kifejlett tehén mérete, energiaszükséglete (71% létfenntartás, 24% növekedés, termelés)
• alkalmazkodóképesség
• épületigény.

A fajták felhasználhatósága szempontjából rendkívül fontos az ökológiai szemlélet érvényesítése a húsmarhatartásban. A természeti tényezők és a mezőgazdasági termelés közti szoros összefüggés régóta ismert, ennek eredményeképpen bizonyos régiókhoz meghatározott mezőgazdasági struktúrák kapcsolhatók. Amennyiben a húsmarhatartásban is ezt az elvet követjük, vagyis az ágazatot a másként nem hasznosítható gyepterületre alapozzuk, akkor hosszabb távon ökonómiai szempontból is kedvező eredményt érhetünk el.

A húsmarhatartás alapvetően legelőhöz kötött. A gyepterületek és a szántóföldi melléktermékek legeltetésére alapozott húsmarhatartás kevés ráfordítással folytatható. Minél hosszabb a legeltetési időszak, minél rövidebb a betakarított takarmányokra hagyatkozó etetési idény, annál nagyobb a valószínűsége, hogy húsmarhatartásunk jövedelmező lesz.

Az ökológiai szemlélet érvényesülése nem képzelhető el a tartási rendszerhez illeszkedő, megfelelő fajta kiválasztása nélkül.

A legelő- és melléktermékbázison extrém tartási körülmények között csak olyan fajták nyújthatnak megfelelő teljesítményt, amelyek kitűnő alkalmazkodóképességűek, átlagos hozamú nyári legelőn elegendő tejet termelnek ahhoz, hogy az anyatehén testsúlyának 40 – 50 %-át kitevő átlagsúlyú borjút választhassunk le tőlük.

Hazai trendek

Tehénállomány létszám

Galloway záró tehénállomány létszám összesen (1997 - 2014) - táblázatGalloway záró tehénállomány létszám összesen (1997 - 2014) - diagram

Reprodukciós mutatók

Galloway reprodukciós mutatók (1998 - 2014) - táblázatGalloway reprodukciós mutatók (1998 - 2014) - Induló tehénlétszámra jutó borjúszaporulat átlagban (%) - diagramGalloway reprodukciós mutatók (1998 - 2014) - Két ellés között eltelt napok száma - diagramGalloway reprodukciós mutatók (1998 - 2014) - Elsőborjas tehenek kora elléskor átlagban (hó) - diagram

Termelési mutatók

 Galloway termelési mutatók (1997 - 2014) - táblázatGalloway termelési mutatók (1997 - 2014) - Növendék üszőborjak 205 életnapra korrigált átlagos választási súlya - diagramGalloway termelési mutatók (1997 - 2014) - Növendék bikaborjak 205 életnapra korrigált átlagos választási súlya - diagramGalloway termelési mutatók (1997 - 2014) - Növendék üsző-, bikaborjak 205 életnapra korrig. átl. választási súlya - diagram

Növendék tenyészbikák STV eredményei

Galloway növendék tenyészbikák STV eredményei (2002 - 2014) - táblázatGalloway növendék tenyészbikák STV eredményei (2002 - 2014) - élősúlyok - diagramGalloway növendék tenyészbikák STV eredményei (2002 - 2014) - diagramGalloway növendék tenyészbikák STV eredményei (2002 - 2014) - súlygyarapodás - diagram

Származási lap kiállítás

Galloway származási lap kiállítás (1999 - 2014) - táblázatGalloway származási lap kiállítás (1999 - 2014) - diagram

Tisztavérű tenyésztés vagy árutermelés

Gyakori kérdés új tenyésztőknél, hogy milyen fajtát válasszanak, és fajtatiszta tenyésztést folytassanak vagy árutermelést. A fajtatiszta tenyésztés több időt vesz igénybe, megnövekedett adminisztrációt és magas kezdeti befektetést igényel a tenyészállatok megvásárlása kapcsán, ami magasabb kockázattal jár az árutermelő állományokkal szemben.

A döntést alapvetően a jövedelmezőség befolyásolja. A fajtatiszta húsmarháknál magasabb az egy tehénre jutó hozam, ami magasabb költségekkel, kockázattal és több odafigyeléssel jár együtt.

Az árutermelő állományoknál a szelekció gyorsabb a termelés növelése költséghatékonyabb.

Az árutermelés éves költségeit alapvetően meghatározza a választott borjú %-a, a választási súlya, a piaci ár és egy tehén éves tartási költsége.

A fenti tényezőknél - legfőképpen a választási súlyt és a %-ot - meghatározza a fajta kiválasztása.

A nagyobb testméret szaporasági tulajdonságok romlását okozza és a magasabb tejhozam, alacsonyabb újravemhesülési %-kal jár. A borjak növekedési potenciálja csak megfelelő tejtermelés mellett érhető el, amelyhez a takarmány mennyisége és megfelelő minősége elengedhetetlen.

Az alábbi megállapításokat célszerű figyelembe venni:

• gyorsabb növekedés = nagyobb születési súly
• nagyobb születési súly = növekvő ellési nehézségek
• magasabb tejhozam, nagyobb ráma = magasabb takarmányköltségek, romló szaporasági tulajdonságok

Ha egyedi piaci igényekhez speciális fajtát választunk, amely néhány tulajdonságra van súlyozva azzal a kockázattal is számoljunk, hogy a magasabb költségeket a piac a nem megfelelő minőség esetében alacsonyabb árral reagálja le.

Ha a keresztezés mellett döntünk, fontos a megfelelő anyai és terminál, befejező fajták választása, melyet alapjában véve a piac igényei alakítanak.

Bármelyik fajta tartási módja mellett is döntünk, a húsmarhatartás szeretete, a technológia betartása elengedhetetlen a megtérüléshez és a profit előállításhoz.