A tenyészértékbecslés jellemzője
Becsült tenyészértékbecslés (EBV)
Tulajdonságok öröklődhetősége:
Az öröklődhetőség százaléka meghatározza azoknak a különböző genetikai tulajdonságoknak az erősségét vagy gyengeségét, amelyeket az állat továbbad utódainak.
Főbb tulajdonságok öröklődhetősége:
FŐBB TULAJDONSÁGOK | % |
|---|---|
Tejtermelés | 10 % |
Vemhességi idő | 22 % |
Borjúnevelő képesség | 20 % |
Márványozottság | 20 % |
Hosszú hátizom vastagsága | 25 % |
400 napos súly | 30 % |
Faggyú borítottság | 30 % |
Születési súly | 40 % |
Herekörméret | 42 % |
Tulajdonságok, amelyekre a leggyakrabban végeznek tenyészértékbecslést
SÚLY | TERMÉKENYSÉG | CARCASS | EGYÉB |
|---|---|---|---|
Születési súly (opcionális) | Herekörméret | Hosszú hátizom vastagsága | Kezelhetőség |
200-napos súlygyarapodás | Első elléskori életkor | Faggyúborítottság (12. borda felett bordaközi faggyú, faron farfaggyú) | Nettó takarmány hasznosítás |
400-napos súly | Termékenyítési időszak kezdetétől (hárempárosítás) ellésig eltelt idő | Márványozottság (IMF%) | Szervezeti szilárdság |
600-napos súly | Vemhességi idő (egyedi pároztatás) | Vágási százalék (RBY%) | Temperamentum |
Kifejlettkori súly | Ellés lefolyása egyedre vonatkozó (direkt, nőivarú utódokra vonatkozó) | Carcass súly | Legelőkészség |
Egy állat tenyészértékbecslése (TÉB) genetikai mérce, amely megmutatja, hogy az adott állat az utódaira milyen tulajdonságokat, milyen megbízhatósággal örökít.
Mivel egyik tulajdonság és lehetőség sem 100 %-osan meghatározható, ezért becslésnek hívják.
A tenyészértékbecslés nem helyettesíti az állat küllemi értékelését, de azzal együtt tökéletesen megfelel a tudatos szelekció módszerének.
A tenyészértékbecslés feltétele:
Pontos mérési adatok és azok nyilvántartása (azonosító, származás, születési idő, választási súly) ezek a minimum adtok, amelyek a rendszerbe lépés feltételei.
Hogyan működik?
CSOPORT | 1 | 2 |
|---|---|---|
Borjú azonosító | A | B |
Takarmány | ad-libitum | visszafogott |
400 napra korrigált súly | 430 | 390 |
Átlagos csoportsúly | 420 | 360 |
Különbség a csoportsúly és a 400 napra korrigált súly között | +10 | +30 |
Tulajdonságok öröklődése | 30% | 30% |
Csoportok közötti genetikából adódó különbség | +3 | +9 |
Két borjúcsoportot véve az 1-es csoport ad-libitum, míg a 2-es csoport visszafogott takarmányozásban részesül. Az 1-es csoport borjainak 400 napra korrigált súlya: 430 kg, a 2-es csoport borjainál ugyanez 390 kg.
Felmerül a kérdés, hogy az „A” borjak jobbak-e genetikailag, mint a „B” borjak, hiszen nehezebb a súlyuk, ugyanabban a korban. Azonban ez nem feltétlenül van így. Az 1-es csoportban az átlagos súly 420 kg, ami csupán 10 kg-os különbséget jelent a 400 napra korrigált testtömegükhöz képest. Ugyanez a „B” csoport borjainál 30 kg.
A korrekt értékelést csoporton belül érdemes végezni. Ha a két csoport genetikailag megegyező, akkor azt találjuk, hogy a „B” borjak becsült tenyészértéke jobb, mint az „A” borjaké. A magasabb abszolút súly az „A” borjak esetében a környezetnek köszönhető.
Ez a példa is rávilágít a tenyészértékbecslés fontosságára, amely segít elválasztani a teljesítménynek azon részét, amelyet a gének határoznak meg. A breedplan felhasználja az egyed és a rokonai rendelkezésre álló összes adatát ahhoz, hogy különválassza a genetikai és a környezeti hatásokat, megadva ezáltal a legpontosabb becslést.
A szelekciós programok és a tenyésztési, tartási célnak megfelelően kiválaszthatók azok a tulajdonságok, amelyeknél genetikai előrehaladást szeretnénk elérni. Ezek gulyánként vagy a tenyészet egészére is megadhatók.
A tenyészbika tenyészértékének ismeretében hozhatjuk meg a legjobb döntést.